Cégbemutató:
A Fővárosi Nagycirkusz Budapesten a XIV. Kerületben található, a Városligetben a Fővárosi Állat és Növénykert, illetve a Vidámpark között helyezkedik el.

A Főváros szívében megbújó Városligetbe már több mint 100 éve járnak a budapesti polgárok, hogy szabadidejüket gondtalanul töltsék el a Városligeti műjégpályán, a Széchenyi Gyógyfürdő patinás falai között, a világhírű Gundel étteremben, a Közlekedési Múzeumban, vagy akár a Fővárosi Nagycirkuszban.

A Fővárosi Nagycirkusz épülete ( Közép-Európa egyetlen kőcirkusza ) és befogadóképessége, ( 1850 fő ) időjárástól való függetlensége miatt télen-nyáron nyitva áll a közönség előtt.

A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede 1891 május 7.-én világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, azzal a különbséggel, hogy a befogadóképessége 2290 fő volt. Az Állatkert területén állt és csak állatkerti belépővel volt megközelíhető.

Ebben az időben a Városliget jelentősége csúcsán állt. A fiatal és szép főváros legnagyobb parkja volt, a nemzet nagyjai szívesen töltötték itt pihenőidejüket. 1895-ben Wulff Ede a Városi Cirkusz bérletét átadta az Állatkert vezetőinek, amelyből sok öröm nem származott.

Az 1896-ban megnyílt Ősbudavára elnevezésű mulatókomplexum, mely ugyancsak az Állatkert területén nyert elhelyezést, s számos világhírű artistát vonultatott fel, szinte elszívta a közönséget a Városi Cirkusztól. Egészen 1904-ig kellett várni az újraeszmélésre, amikor Matvej Ivanovics Beketow, vagyis Beketow Mátyás kibéreli a cirkuszt 1904 április 30-án addig soha nem látott káprázatos műsorral nyitja meg a saját költségén teljesen felújított Városi Cirkuszt, amelynek attól kezdve egészen 1934-ig Beketow Cirkusz a neve. 1908-ban 80 méterrel "arréb tolja" a cirkuszt az Angol Park irányába. Az 1920-as években társigazgatóként Könyöt Sándor is bekerül a Városi Cirkusz vérkeringésébe.

1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amelyet Fényes György városligeti vállalkozó nyert el. A Fővárosi Nagycirkusz Fényes György által szervezett 1936 júliusában bemutatott műsora nem klasszikus cirkuszi előadás, hanem olyan cirkuszi jellegű látványosság, amely a gondos előkészítés, rendezés, csillogóan felújított épület hatásával vonzotta a nézőket. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatába nagyon sok kiváló és világhírű artista tartozott, például Eötvös Gábor későbbi Jászai-díjas zenebohóc ( és már a Magyar Köztársaság kitüntetettje is ), kinek művészete előtt Charlie Chaplin is elismeréssel adózott.

1943 volt az utolsó Fényes-év, mert 1944-ben a fokozódó bombázások miatt a főváros megtagadta a játékengedély kiadását. Ezzel ismét lezárult egy korszak a Fővárosi Nagycirkusz történetében.

A Fővárosi Nagycirkusz 1945 júliusában kezdi meg ismét működését. 1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1955 nyarán ismerhette meg a közönség az új, érettségizett artistákat. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954; ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté KHT, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. Az 1950-es években a Cirkuszt sem kerülte el az államosítás, majd az 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966 március 15.-én a Népszava arról tudósított, hogy megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Az '50-es, '60-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos álltak a Fővárosi Nagycirkusz élén.

Egészen 1971-ig kellett várni, amikor január 14.-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új ( mára már azonban régi ) Fővárosi Nagycirkusz első és ez idáig egyetlen női igazgatóval az élén: Eötvös Gáborné, a nagy hírű Picard-dinasztia leszármazottja.

Jelenleg Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, aki 1988-ban Radnóti Tamást váltotta az igazgatói székben.

A 30 éve még modernnek számító Fővárosi Nagycirkusz életében az utóbbi években felerősödött az igény a felújításra, egy új épületre, amely lépést tud tartani a XXI. sz. követelményeivel. A remények szerint 2005-ben talán megvalósulhat az új álom.

A világhírű

MEDRANO CIRKUSZ

vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban
2006. április 8. - 2006. augusztus 27.


I. Rész
II. Rész

Mr. LORENZ
- a fantasztikus karmester

NYITÓKÉP

CASARTELLI család
- magasiskola lovaglás

ALFRED BEATOUR
- 15 arab telivér szabadidomítása

INGRID és BRAIAN
- Pass De Deux

Mr. LORENZ
- bohóctréfa

HANKY PANKY fivérek
- akrobatikus ugrások kötéllel

OTTO és GIANNI
- bohóctréfa

Mr. LORENZ és partnernői
- zsonglőr csoport

STEFANY
- a lengő trapézon

Mr. LORENZ
- bohóctréfa

CASARTELLI család
- egzotikus állatrevüje

SZÜNET

ZENEKARI SZIGNÁL

ALFRED BEATOUR
- tigrisidomítás

Mr. LORENZ
- bohóctréfa

SENDY,STEFANY,DENISE,
CORINA és WENDI

- tangó a levegőben

HUESCA és partnerei
- bohózat

TRO LARUSS
- plasztikus akrobaták

KEVIN HUESCA
- humoros hasbeszélő

Mr. LORENZ
- bohóctréfa

BUKOVINA csoport
- ugródeszka akrobaták

ZÁRÓKÉP



Az igazgatóság a műsorváltozás jogát fentartja!
A Medrano Cirkusz immár több mint 130 éve van jelen a cirkuszművészet világában.
A harmincas években még csupán három idomított lovuk és egy lakókocsijuk volt.1941-ben már két cirkuszsátorral büszkélkedhetnek. Mai cirkuszsátrukhoz megközelítőleg 5000 m2 ponyvát használnak fel, valamint a beépített vasszerkezet súlya 100 tonnát is eléri.
A műsorhoz használt 250 000 Watt összteljesítményű világítást a teljes elektromos hálózat kiépítéséhez szükséges több mint 5000 méter kábel lefektetésével működtetik. Leonida Casartelli páratlan vezetői képességének köszönhetően 1948-ban már külföldön is bemutatkozhattak. Napjainkban a cirkusz utazásai során évente átlagosan 10000 km-t tesz meg, több mint 700 keréken, a konvoj összes járművének együttes hossza pedig megközelíti az 1000 métert. 1993-ban teljesen új műsorral mutatkoztak be, melyben felléptek a leghíresebb dán cirkuszművészek, spanyol bohócok, valamint a vakmerő motorkerékpáros számukról híres Varenne csoport is. A monte-carlói cirkuszfesztiválon "Lovasünnep" című műsorukat Arany Bohóc díjjal jutalmazzák. A Medrano Cirkusz műsorában egzotikus vadállatok, valamint arabs telivérek egyaránt szerepelnek. A Cirkusz növényevő állatai évente 300 tonna szénát, 30000 kg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak el, valamint ezek közül a kérődzők külön fél tonna sót is "elnyalogatnak". Az állatrevüben szereplő ragadozók évente másfélezer tojást, valamint 16000 kg marhahúst esznek meg. 130 éves fennállásuk évfordulója alkalmából olyan műsort állítottak össze, ahol megjelenik Aladdin mesevilága, csillogó jelmezekkel, káprázatos fényekkel, egzotikus állatrevüvel, "Lovasünnep" csodálatos arabs telivérekkel, olasz temperamentumos humorral, lélegzetelállító mutatványokkal, kellemes örökzöld zenével valóban feledhetetlen élménnyel ajándékozva meg a cirkusz rajongóit.